A sok nagybetű nem véletlen ám, ugyanis a kalácsom tényleg HATALMAS lett :))) de az íze is szuper, úgyhogy pár pontban összefoglalva megosztom a tapasztalataimat :)
- Take your time- vagyis szépen nyugisan készülődjünk rá a sütésre, persze akinek a kisujjából megy a dolog gondolom úgy is oda tud figyelni, hogy közben mást is csinál, de nekem ez volt az első próbálkozás, úgyhogy első körben szépen összekészítettem a hozzávalókat, hogy később már ne kelljen kapkodni :)
- Ezután jött az első izgulós rész, az élesztő felfuttatása. Langyos, cukros tejbe morzsoltam a hagyományos élesztőt, és meleg helyen picit magára hagytam, az eredmény ez lett:
A gombák szépen dolgoztak, és felfújták magukat, mivel később még több kelesztési lépés van, szerintem ennél többet nem érdemes várni az élesztővel. - És akkor most hálálja meg magát az a rész, amikor mindent szépen előre összekészítettem: az összes hozzávaló zutty bele egy nagy bidlibe, és gyúrni, gyúrni, dagasztani, dagasztani, gyúrni. Nagyjából akkor van kész, ha az ember keze éppen készül leszakadni. Ez egy fontos lépés ám, nem ér elsumákolni, mert bele kell gyúrni a légbuborékokat a tésztába, hogy olyan könnyű legyen (legalábbis valami ilyesmi történik, ez az én elméletem egyelőre, de nekem tetszik :))). Persze miután leszakadt a kezem kétszer, anyukám felvilágosított, hogy a habverőhöz hozzácsapott spirál alakú kis rúd izék, na azok pont erre valók, szóval spórolhattam volna némi energiát, de így legalább tapasztaltam. Aztán ha elkészült a kis gömböc, nem, ismétlem nem megijedni, hogy ez pici, gyúrok még hozzá kicsit, tuti nem lesz elég, mert meg fog nőni, és elég lesz. :)
- A kis gömböcöt meg kell keleszteni, letakarva, meleg helyen, ami így kemence, cserépkályha, és egyéb retro falusi kellék nélkül is megoldható ám, én a főzőlapra raktam 2 meleg fazék közé, meg is nőtt szép nagyra:
- Itt kihagytam egy lépést, mert újra kellett volna dagasztani szegény tésztát, de én úgy örültem neki hogy megnőtt, hogy nem volt szívem összenyomkodni :) állítólag ha az ember keményszívű, és ezt mégis megteszi, akkor a légbubik a tésztában kisebbek lesznek, a tészta tömörebb, és cserébe nem mászik majd ki a tepsiből :) A másik dolog amit kihagytam, a négyes fonás, mert nem vagyok elég jó country girl, és az nem ment, cserébe lett egy kevésbé elegáns, de azért még éppen mutatós hármas fonott kalácskám.
- Persze ezt is elszúrtam, mert nem a tepsiben fonogattam, és aztán a puha nyúlós formázott horrorsütit már nagyon nehéz volt átimádkozni a tepsibe úgy, hogy ne essen szét teljesen. Azért négy kézzel és néhány lapáttal sikerült kivitelezni a műveletet, szépen bekentem tojással a tetejét, aztán sült sülögetett, a lakásban szállongó illatoktól csorgott a nyálunk, és aztán ez lett a végeredmény (a fotón ez nem látszik, de igaziból bazinagy lett :)))
és egy ráadás fotó a húsvéti ünnepi asztalról :
