Sokat főzök pudingot, mert Csabi nagyon szereti. Ennek örömére mindig van itthon egy csomó puding, konkrétan a zacskós tároló dobozaimból az egyikben CSAK puding van :D hármas csomagokban szoktam venni, mert úgy olcsóbb, és mindenféle ízűt. Így könnyű pudingozni a fiúknak :))
Eddig üveg müzlis tálakba raktam, amibe szépen belekötött, és meg se próbáltam kiborítani. Illetve egyszer, amikor áfonyás pudingot csináltam, raktam a puding meg a tál közé fóliát, hogy ki lehessen borítani, de attól meg ugye gyűrött mintás lett. Szóval nem tetszett.
Ezért aztán intenzíven vágytam ilyen hullámos pudingformára, amivel olyan pudingot lehet csinálni, mint ami a pudingos zacskón van. Ezért amikor szembe jött velem a boltban, nem volt kérdés, hogy hazajön velem :D Annak ellenére, hogy igen drága volt, figyelembe véve hogy 6 kis műanyag pohárka, amit kb. 120 forintból fröccsöntöttek :DDD
Ami zseniális ötlet, hogy a poharaknak két kupakja van: egyik a tetejére, hogy ne legyen a puding hűtőízű, a másik pedig az alján: ezt levéve megszűnik a pohárban a vákuum, és a puding kicsusszan. Sutty. Ez nagyon jól hangzik, és vártam is tőle, hogy így működjön, és azt kell mondanom, hogy a valóságban még szebb, mint így elmondva. Szép is lett, simán kijött, és olyan cukin remegett :DD Az alsó kupak karika mélyedése pedig pont jó rá hogy valami öntetet vagy tejszínhabot toljunk a helyére :D Nekem még plusz funkció, hogy hétköznap simán el tudom vinni a pohárban uzsinak, és kikanalazom belőle.
Most az következik részletes fotónaplóban, hogy hogyan keletkezett a tökéletes remegős pudingom:
Kétfélét főztem, mert csíkosat akartam csinálni. Közben arra is gondoltam, hogy legyen összeillő az íze. Mostmár úgy gondolom, hogy különbözőbb színűt jobb csinálni, hogy szebb legyen, ami puding, az úgyis illik egymáshoz :DDDD
A főzésről és a rétegezésről azért nincs kép, mert kellett nekem mind a két kezem, keverés ügyileg :D Én úgy szoktam pudingot főzni, hogy kimérem a tejet, a port belerakom a fazékba, rá pici tejet amivel simára keverem, aztán ráöntöm az összes hideg tejet, és egy habverővel folyamatosan kavargatva felforralom. A zacskó nem pont így írja, de szerintem így a legjobb. Összesen négy réteg került minden pohárba: karamell-csoki-karamell-csoki. Nem fért bele az összes, de ugye 2 adagot csináltam, 1 adag meg nem töltené meg az összes poharat. Egyszerűen belekanalaztam felváltva a fazekakból a krémet a pohárba, úgy hogy egyszerre egyet végigmentem az összesen, így mire visszaértem az elejére, az szilárdult egy picit, és mehetett rá a következő. Nem érdemes szerintem megvárni, hogy teljesen megszilárduljon rétegenként, mert akkor szétcsúszik kiborításnál (ez tapasztalat, direkt kipróbáltam).
Egy éjszakát voltak a hűtőben, és aztán működött a sutty:
Aki meg nagyfiú, és kettőt is kaphat karamell szósszal, az egy mosolyt is kapott mellé :))
